Prominens személyiségeink voltak:

Dr. szolnoki Jármy Menyhért (1880 -1943)

Találatok: 27

Dr. szolnoki Jármy Menyhért királyi gazdasági főtanácsos, felsőházi tag, földbirtokos, a Johannita-rend tagja, és a vármegyei gazdasági életünk kiváló irányítója volt. Birtokai Kótajban, Nagyhalászban, Bujon és Fehérgyarmaton voltak. Tekintettel arra, hogy az akkori Sóstóhegy (Sóstó-szőlőtelep) északi része közigazgatásilag Kótajhoz tartozott, és a közeli birtokrészei a mai Sóstó-Sóstóhegy területére estek, így jogosan érezhetjük úgy, hogy ő is a mi prominens személyiségeink közé tartozott. 
Kótajban élt feleségével Isaák Zulimával. Szerteágazó gazdaságában 2 tisztet, 83 családot, 10 pár aratómunkást, 27 summást és naponta 12-15 napszámost alkalmazott. 

Dr. szolnoki Jármy Menyhért

Szabolcsvármegye gazdasági és közéletének súlyos gyásza van. Dr. Jármy Menyhért gazdasági főtanácsos, felsőházi tag, gazdasági életünk kiváló irányítója rövid betegség után Budapesten elhunyt. Holttestét Budapestről hazaszállítják Kótajba, ahol szombaton délután 4 órakor helyezik örök nyugalomra a családi sírboltban. 
Dr. Jármy Menyhért halála mellett őszinte részvéttel áll meg Szabolcsvármegye egész társadalma. Nem volt a vármegyének talán még egy olyan kiváló értékeket hordozó egyénisége mint Jármy Menyhért. Csendes, halkszavú magyar úr volt, aki tudásának gazdagságát és munkaerejét úgy tudta a köz szolgálatába állítani, hogy érette sohasem várt elismerést, sőt amikor a megérdemelt elismerés elhangzott munkássága feleit, az érdemet mindenkor igyekzett elhárítani magáról. Ha visszatekintünk a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület életére, akkor meg kell látnunk, hogy Jármy Menyhért emelte az egyesület működését magas színvonalra. A közért való munkássága természetes folyománya volt egész gondolatvilágának.
Gazdasága egyike volt a vármegye mintagazdaságának, Nemcsak azért, mert szakszerű irányítás alatt a termelésben, állattenyésztésben, gépi felszerelésben eslő helyen állt a birtoka, hanem főként azért, mert gazdasági alkalmazottai benne azt a magyar urat látták mindig, aki azokért a munkásokért is él, akik vele együtt verejtékeznek a magyar föld megművelésében.
A szociális gondoskodást még nem szervezték meg intézményesen, amikor Jármy Menyhért gazdaságában már megérezték a munkások a szociálisan gondolkodó és cselekvő embernek a szivét. Nagyon érdekes megemlíteni azt a tényt, hogy Jármy Menyhért gazdaságában mindig magasabb volt a napszámbér, mint amit hivatalosan megállapítottak és ebben is a nők sokkal nagyobb többletnapszámbért kaptak, mint a férfiak.
Ezt a saját gazdaságában uralkodó szellemeit igyekezett átvinni mindazokra a helyekre, ahol szolgálatot vállalt. — Ez a szellem irányította a vármegyei gazdasági egyesület életében való munkáját. ezzel szolgálta a Nyirvízszabályozó Társulatot, ennek a szavát hallatta a vármegye közigazgatási bizottsági ülésein, ezt érezte meg nála az ügyesbajos ember, a közélet, mindenki, aki hozzáfordult tanácsért, segítségért.
Sok megpróbáltatást élt át életében. Fiakat nevelt és fiakat veszített el mágikus hirtelenséggel. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy olyan halkszavú ember volt. De szép szál alakját külsőleg nem törte meg a sok megpróbáltatás. Talán annál nagyobb erővel fordult mások felé hogy adjon, tanítson, irányítson. — Hogy bent, a lélek mélyén mi ment végbe, azt másnak nem mutatta.
Ha emberről el lehet mondani, hogy nem volt ellensége, hanem csak barátja és tisztelője, akkor róla el kell mondani most, amikor megszűnt nemes szivének dobogása. Elvesztése fájdalmas veszteség a halála iránt megnyilvánuló részvét őszinte, emlékezete áldott. 

Különvonat indul Jármy Menyhért felsőházi tag temetésére

Jármy Menyhért m. kir. gazdasági főtanácsos, felsőházi tag temetése szombaton, 26-án délután 4 órakor lesz Kótajban. A Kisvasutak a nagy halott temetésére különvonatot indítanak. Ez a vonat szombaton délután 15 óra 10 perckor (3 óra 10 perc) indul a Bessenyei-téri állomásról. Ez a vonat a Városmajornál és az Erdei-kitérőnél is megáll. 

A patriarchalis magyar úr mintaképe volt 

. . . Szesztay András dr. vm. főügyész búcsúztatta a nagy halottat a következő, klasszikusan jellemző szavakkal:
Gyászoló Közönség !
Magyar eleink íratlan törvénye, Lebediából hozott szokása volt az, hogy előkelő urai mellé temették fegyvereit, lovát és drágaságait.
Emlékezzünk meg erről a régi magyar szokásról, amikor ma mi is előkelő magyar urat adunk vissza a drága magyar földnek. Mert akit elvesztettünk, előkelő ember volt. Ez alatt a megjelölés alatt a mi nyelvünk nemcsak származási előjogokat, nemcsak a vagyon velejáró előnyeit érti, de a közért áldozni akaró és tudó vezetőt is.
Már pedig mi itt mindnyájan bizonyságot tehetünk arról, hogy ha Jármy Menyhértet önzetlen szolgálatra hívta községe, vármegyéje vagy nemzete, egyháza, gazdatársai, a közgazdasági élet, vagy a sorssujtottak: soha nem tért ki a szolgálat elől, mindenre volt ideje mert a magáét adta.
Magyar úr volt, a patriarchalis földesúr áldott mintaképe. Évszázados tradíciók szabták meg életfelfogását, az adott szó szentségét, az áldozatkészséget, a hűséget, a szolgálatot. Gazdaságaiban s azoknak a közületeknek élén, amelyeket bölcsen és előreláthatóan igazgatott, nem kellett nyesegetni a kapitalista termelési rend kinövéseit, mindenütt rend, mellérendeltségi fegyelem uralkodott.
Irtózott a divattól és a jelszavaktól. — öntudatosan élte a lélekben keresztyén férfi életét akinek közgazdasági alaptételeit nem forrófejű lázadók, de szelídlelkű apostolok hirdették meg. Ezért volt az, hogy körülötte nem égtek szociális kérdések, mert becsülte az emberi méltóságot, nem imádta a pénzbálványt, méltó volt a munkás a maga bérére.
Szerette az Isten, mert a legsúlyosabb csapásokkal látogatta meg, s e csapások alatt is megtartotta hitét, emberszeretetét drága szivének szelídségét.
Azért lesz hát gazdag a sír mert vele együtt eltemetjük fegyvereit, mellyel mindenkit legyőzött: szelídségét, szivét, szeretetét. Vele temetjük drágaságait, a nem porladó és nem rozsdásodó ékszert, a keresztyén magyar úr lelki habitusát: a bársonyos, meleg szemeket, szája körül azt a mosolyt, amit csak Leonardo tudott Giocondájára varázsolni a messzi világokból sugárzó titokzatos sejtést: a
tiszta lélek erejét. 
Ezt a gazdag sírt álljuk most körül, férfiéletének osztályosai, akik övéi után legtöbbet veszítettünk: Szabolcsvármegye Törvényhatósága, Kisgyülése, Közigazgatási Bizottsága, -a Felső szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat, a Gazdasági Egyesület, Nyírvíz Szabályozó Társulat és a többi egyesület, vadásztársai, tisztelői s őszinte barátai. Elzarándokolunk majd ehhez a sírhoz, amely most vele együtt annyi értéket zár
magába. Példája előttünk az a gazdag lelőhely amelyből mindég meríthet az utód, ha előkelő, ha magyar, ha úr akar lenni.