Bátran mondhatjuk, hogy Báró Buttler Sándor Sóstó-Sóstóhegy gazdasági és társadalmi életének a legkiemelkedőbb személyisége volt. Életútját, és munkásságának itteni történetét egyesületünk tagjának, Komiszár Dénes helytörténész összefoglalásából ismerhetjük meg.
Báró Buttler Sándor
A Buttler-család Hessenből származik, eredeti neve Buttlar volt, mely a régi hesseni lovagi szövetség tagja volt, és az elődök már a 11-12. században jelentős várakat birtokoltak Nyugat-Európában.1696-ban nyertek honfiúsítást. A grófi ág 1845-ben halt ki Jánossal, akiről Mikszáth Kálmán a „Különös házasság” című regényében a főhőst mintázta.
A bárói ág Drezdából került át Magyarországra. Buttler Sándor szülei B. Frigyes (1828-1910) és Rohonyi Sarolta (1837-1912), sógora Madách Pál volt, Balassagyarmaton éltek. Sándor itt született 1865. március 23-án. Ők már a „párdányi” előnevet használták.
A pozsonyi középiskola után a mödlingi katonai akadémián fejezte be tanulmányait. Egy évig a 4. huszárezredben, majd a legendás nyíregyházi 14. huszároknál szolgált.
Főhadnagyi rangban 1895-ben Laskodon vette feleségül a tekintélyes Jármy-családból származó Eufémiát (Fémy) (1872-1946). Házasságával olyan rangos szabolcsi nemesi körökkel került rokonságba, mint a Bogáthy, Csernyus, Mikecz és Pongrácz família. Két leányuk született: Matild (Matyi, 1898-1979), vitéz Lázár Ferenc megyei főjegyző neje és Fémy (1906-1997). Két unokája: vitéz Lázár Sándor (1920-1944) huszárszázados és Lázár István (1924-1945) huszárhadnagy a második világháborúban haltak hősi halált.
1907-ben, mint huszárkapitány vonult nyugalomba, de a háborúban reaktiválták és a palánkai méntelep vezetését bízták rá. 1914-ben őrnagyi rendfokozatba léptették elő. 1917-től élt családjával Sóstóhegyen.
Leginkább a Trianon után újjáalakult cserkészet megyei megszervezőjeként ismerik, a Magyar Cserkész Szövetség VI. kerületi (szabolcsi) elnöke volt haláláig. Itteni munkássága révén alakja már-már legendássá vált.
Kevésbé ismert, hogy 1918-tól Sóstóhegy gazdasági életében is vezetői feladatokat vállalt. Így lett a Hangya Szövetkezet igazgatósági és felügyelőbizottsági elnöke, a Sóstóhegy és vidéke Gyümölcsipari és Központi Szeszfőző Szövetkezet igazgatósági tagja, az 1922-ben alapított Sóstói Kereskedelmi Rt. elnöke, a Sóstó-szőlőtelepi hegyközség elnöke, a Szabolcsvármegyei és Sóstótelepi Szövetkezeti Bortermelők Rt. elnöke.
Sóstó-szőlőtelepen 20.000 hektoliter befogadóképességű, modern berendezésű pincéjük volt. Főleg exporttal foglalkoztak, csak 1924-ben mintegy 30.000 hektoliter bor forgalmat produkáltak.
Buttler bárónak is nagy kiterjedésű szőlőtelepe volt a Sóstón, és hervadhatatlan érdemeket szerzett nemcsak a részvénytársaság megalapításában, a szőlőtelepi hegyközség fejlesztésében, hanem egész Nyíregyháza gazdasági életében. Ennek a telepi szövetkezeti pincegazdaságnak földalatti helyiségeiben, a vármegye összes „gyöngyei” megtalálhatóak voltak, ami azt bizonyította, hogy ez az intézmény nagy szerepet játszott mind a sóstói telep életében, mind egész Szabolcs megye szőlő- és borgazdasága szempontjából.
Hetvenedik születésnapján, a nyíregyházi Evangélikus Főgimnáziumban tartott meglepetésszerű ünnepség keretében leplezték le Baranyai Vilmos festőművész Buttlert ábrázoló portréját, majd Széles Béla cserkésztiszt átadta az öreg cserkészek ajándékát, egy ezüstkoszorút, dr. Papp Antal államtitkár, a Cserkész Szövetség elnöke pedig a csapattiszti kinevezését.
Buttler báró az Evangélikus Főgimnázium kormányzótanácsának választott tagja, valamint a Szabolcs vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagja is volt.
Türelemmel viselt, hosszas betegség után, életének 77. évében, boldog házasságának 47. évében hunyt el Nyíregyházán 1942. március 12-én.
A Dózsa György (akkor: Vay Ádám) utca 59. számú házából kísérték utolsó útjára március 14-én. Hosszú sorokban rótták le kegyeletüket a gyászolók nyitott koporsója előtt. Cserkészek álltak díszőrséget, de Füzesséry Elemér ezredes vezetésével eljöttek a huszárok is elbúcsúzni. Végakarata szerint a cserkésztiszti egyenruhájába öltöztették fel, koszorúk és virágok mellőzését kérte, valamint, hogy az ezekre szánt pénzt a cserkészeknek adják. Az Északi temető I. parcella, 1-34. sírjában nyugszik feleségével és Fémy leányával.
Egykori villája ma Nyilas Fogadó néven ismert, és szépen felújítva várja a vendégeket Sóstógyógyfürdőn, a Majális utcában.
„Látom a fess daliát, ott léptet a százada élén,
Táncoltatja lovát, — férfiú, nyalka huszár.
Minden atomja magyarvér volt; nagy, szent ideálok
Harcaiban szerzett emberi érdemeket.
Főuraságát nem díszként, hiúságra, viselte,
Rangjának ragyogó jelleme adta a díszt.
Kedves volt, amikor cserkészei nagy szeretettel
Mint tölgyfát a fagyöngy karjai, körbevevék;
Még a betegség sem tartóztathatta ilyenkor:
Boldogság aranyát szórta szelíd szemiből.
Teste kihűlt, de merész ívben száll égbe a lelke,
Kérleli Istennél talpra a drága hazát!”
(Vietórisz István)
- Nyírvidék
- Nyírvidék (39. évfolyam, 1918-02-14 / 37. szám)
"Rendkívül nagyfontosságú akciót indított Buttler Sándor báró a Sóstó-szőlőtelep hegyközség elnöke, aki érdekeik megvédésére egy hatalmas táborba akarja tömöríteni a szabolcsi bortermelőket. Tudvalévő dolog, hogy a háború előtti időkben a bor ára rendkívül alacsony volt, sőt egy-egy bő termés idején jóformán ingyen kaphatott bort a termelőtől az, akinek alkalmas edénye volt. A háború alatt, különösen 1916-ban és 1917-ben teljesen megváltozott ez a helyzet is. A bornak értéke lett, ára folyton fölfelé ment ugy, hogy a 30—40 filléres bor ára hirtelen tízszeresére 3- 4 koronára szökött föl.
Ebből az áremelkedésből a termelőnek, - aki hónapokon keresztül dolgozott szőlőjében, még pedig meglehetősen nagy kockázattal, a legtöbb esetben alig volt haszna, a bor árát a kereskedők verték föl, akik igen gyakran potom áron ezerhektószámra vásárolták össze a bort, hogy aztán napok múlva, busás nyerességgel adják azt tovább. Vannak kereskedők, akik egy szezonban százezreket kerestek boron, amelyet a leggyakrabban nem is láttak, mig a termelőnek éppen, hogy megtérült az a kiadása, amelyei a szőlőmunkálatokra fordított.
Ezek a körülmények arra kényszeritetlék a bortermelőket, hogy megfontolás alá vegyék, miért kell a kereskedőnek meggazdagodni abból a borból, amelynek a termelési kockázatát voltaképen a termelő viselte, aki emellett alaposan meg is dolgozott, mig a szüretig eljutott, miért állapítsák meg a borárakat a kereskedők, még pedig a legtöbbször túlságos magasan senki által nem ellensúlyozva.
A Sóstó-szőlőtelepi hegyközség elnök Buttler Sándor báró, most szervezkedésre szólítja föl a szabolcsi bortermelőket és érdekeik megvédésére szervezetet akar létesíteni. Ebből a célból február 27-re a vármegyeháza kistermébe értekezletre hívja össze a szabolcsi bortermelőket, hogy megbeszéljék, mikép védhetnék meg érdekeiket és milyen volna az a szervezet, amelylyel a legalkalmasabban érhetnék eI céljaikat."
- Nyírvidék
- Nyírvidék (43. évfolyam, 1922-02-01 / 26. szám)
A „Hangya” nagy lendülettel erősödik városunkban.
Tegnap délután tartotta a Hangya Szövetkezet igazgatósági és felügyelőbizottsági ülését Báró Buttler Sándor elnöklete alatt az összes tagok részvételével.
A városunkban minden társadalmi réteg szemében egyaránt rokonszenves, elismerten egészséges formában megnyilatkozó szövetkezeti mozgalom izmosodásának volt tükröződése az ülés, amelyen Sallay Sándor főellenőr, központi kiküldött terjesztette elő rovancsolásának eredményét és a Hangya három boltjának mérlegét.
A bemutatott számadások az üzletév fokozódó forgalmáról tettek tanúságot és beigazolták, hogy a Szövetkezet kiváló kezekben van s az árhullámzás okozta nehézségeket önerejéből legyűrte.
- Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap
- Szabolcsi Hírlap (3. évfolyam, 1935-03-27 / 70. szám)
Az öröm, szeretet és tisztelet kifejezésével ünnepelte a cserkésztársadalom a 70 éves báró Buttler Sándort, a szabolcsi cserkészek elnökét.
A szabolcsvármegyei cserkészeknek s rajtok keresztül a magyar cserkészmozgalom ügyének is ünnepe volt vasárnap. A vármegyei cserkészélet feje, irányitója, báró Buttler Sándor 70-ik születése napját ünnepelték a cserkészek s a szivből fakadó meleg érzések megnyilatkozása mellett emlékezetessé tette ezt a családi ünnepet az is, hogy azon megjelent a cserkészszövetség elnöke, dr. Papp Antal államtitkár, Major Dezső ügyvezető elnök, a IX. cserkészkerület képviseletében pedig vitéz Bessenyey Lajos ker. elnök, Rábold Gábor vezető tiszt, Csoiba András előadó, Somlyay József ker. pénztáros.
De felvonult az ünnepségre a vármegye és város cserkészbarát hivatalos és nem hivatalos vezetőközönsége is. Énekes János prelátus, kanonok, Paulik János m. kir. kormányfőtanácsos, ev. lelkész, Mikecz László vármegyei főjegyző, Szohor Pál polgármester, Tóth László vm. tb. főjegyző. Zsolnai Vilmos ev. reálgimnáziumi igazgató, dr. Néveri János kir. kat. gimn. igazgató, Ehrlich Antal áll. tanítóképző int. igazgató, a frontharcosok gárdája élén Putnoky István ezredes, Klekner Károly főorvos, Abonyi Gyula máv, állomásfőnök, Pisszer János, Bogdán Ferenc s az ev. Kossuth reálgimnázium dísztermét betöltő cserkész szülők díszes gárdája juttatta kifejezésre azt az igaz tiszteletet, amelyet báró Buttler Sándor iránt őszintén érez e vármegye és város minden rendű és rangú tagja.
És meg kell említenünk azt is, hogy az ünneplést a cserkészek a legnagyobb titokban készítették elő, mert jól tudják, hogy báró Buttler Sándor egyénisége irtózik minden személyi kultusz ellen, s ő maga addig nem is sejtette az összejövetel tulajdonképeni célját, míg azt a cserkész szivekből őszintén előtörő érzés kifejezésre nem juttatta.
A magyar cserkészszövetség vezetőit díszszázad élén délben 1 órakor Tamáska Endre vm. I. B. elnökhelyettes és a cserkésztisztikar fogadta. Délután 4 órakor a polg. fiuiskola udvarán a szövetségi elnök és kísérete megszemlélte a nyíregyházi csapatokat.
Az ünnepély 5 órakor az ev. reálgimnázium dísztermében folyt le. A cserkészinduló eléneklése után Tamáska Endre üdvözölte a vendégeket, s méltatta báró Buttler Sándornak a cserkészet ügyében kifejtett munkásságát.
— Nem tudok szivet megkapóbb, lelket felemelőbb jelenetet elképzelni, — mondotta üdvözlő szavai során, — mint azt, amikor a régi patriarka világban egy-egy nevezetesebb esemény alkalmából a nagykiterjedésű család apraja-nagyja összegyülekezett az ősz családfő előtt, hogy elébe járulva elhalmozzák a szeretetmegnyilvánulás kisebb-nagyobb jeleivel és bizonyára boldog volt, aki legalább csókkal illethette azt az áldott kezet, amely mindenkor a család jólétéért, boldogulásáért, a köz javára munkálkodott és fáradt. Nekünk cserkészeknek az élete sok hasonlatosságot tüntet fel ezzel az ősi szervezettel. Egy nagy közös családot alkotunk mi is. Nem hiányzik ebből a családból a rajongásig szeretett ősz patriarka sem. Hiszen éppen az a célja mai összejövetelünknek, hogy születésének 70-ik évfordulója alkalmából iránta érzett hálánkról és szeretetünkről tegyünk tanúbizonyságot.
A báró Buttler Sándor 10 éves munkásságát méltató szavai során reámutatott arra a nagy szeretetre, amellyel Buttler Sándor a cserkészet ügyét s ezzel a nemzet ügyét is szolgálja, arra a szeretetre, amellyel ezért a munkáért őt cserkészei körülveszik. Buttler Sándor azok a kevesek közül való, akik a cserkészéletet teljesen élik, s ezt kevés emberről lehet elmondani s ezt a cserkészszövetség is értékeli. Szavai végén közvetlenül az ünnepelthez fordult e szavakkal:
Kedves Elnök Ur! Szeretett Sándor Bátyánk! Jól tudom, hogy mindazért, ami itt ma történik és amiket elmondtam, nem fog elmaradni az ilyen esetek alkalmából kijáró dorgálás. De most talán még szivesebben fogom tűrni, mint máskor, mert még hátra van egy bűnöm, amely leleplezésre vár. De jóságos haragját engesztelje meg az a nagy szeretet, amely a mai napon megsokszorozódva árad felé mindnyájunk szivéből és engedje meg, hogy ennek a kimondhatatlan nagy szeretetnek látható jeléül egy szerény, de maradandó emléket nyújtsunk át.
Ebben a pillanatban kettényilt a háta megett levő függöny, lehullott a lepel egy képről, amelyről visszamosolygott egy cserkészruhás ősz ember meleg tekintetű arca, báró Buttler Sándor arcképe.
A közönség meleg ünneplésben részesítette az üdvözlő beszéd befejezése után a szabolcsi cserkészek őszfejü de fiatalos szivü vezérét.
A tetszés lecsillapodása után a magyar cserkészszövetség üdvözletét Dr. Papp Antal elnök tolmácsolta a legteljesebb öröm hangján a példás cserkészéletet élő férfi előtt.
A IX. cserkészkerület üdvözletét vitéz Dr. Bessenyey Lajos kerületi elnök juttatta kifejezésre az öröm, szeretet és tisztelet kifejezésével.
Az üdvözlésekre báró Buttler Sándor könnyekig meghatott szavakkal válaszolt azzal a gondolattal, hogy mig csak él, azzal a hittel fogja szolgálni a nemzet ügyét, amellyel az idősebbek tartoznak az ifjúság előtt példaadó életre.
Paulik János, mint lelkésze is, Isten áldását kérte báró Buttler Sándor életére. Az állami tanítóképző intézet énekkarának sikeres szereplése után Aradvári László, az ev. reálgimn. 88. sz. Szabolcs cserkészcsapatának s. őrsvezetője Aradvári Bélának, a Nyirvidék Szabolcsi Hirlap munkatársának alkalmi költeményét szavalta el szivből áradó érzéssel. A meghatódott ünnepelt csókkal köszönte meg a költeményt, írójának, előadójának és az egész cserkészetnek.
Prékopa István ig. tanitó alkalmi költeményét Prékopa László Kovács István csapatbeli kiscserkész szavalta el, majd a Szózat eléneklésével az ünnepély véget ért.
Az ünnepély közönsége ezután valósággal elárasztotta az ősz cserkészvezért jókívánságaival s megtekintette a jól sikerült képmást, amelyet Baranyai Vilmos áll. tanítóképző intézeti festőművész rajztanár feltett.
Délután 6 órakor az öregcserkészek az Iparos székház különtermében összejövetelt tartottak. Az összejövetelen az ünnepelt, a vendégek s a nyíregyházi cserkésztisztek és hatóságok is megjelentek. Dr. Hoffmann Béla megnyitó és üdvözlő szavai után Széles Béla cserkésztiszt átadta az öreg cserkészek ajándékát, egy ezüstkoszorut, báró Buttler Sándornak.
Dr. Papp Antal pedig itt nyújtotta át a szövetség elismerését, amellyel báró Buttler Sándort csapattisztté minősítette.
Az összejövetelen az öreg cserkészek kvartettje, Farkas Lajos öregcserkész szerepelt énekszámmal, Szilágyi Károly jegyzőtanfolyami hallgató pedig a falucserkészet fontosságáról tartott nagyon helyes irányú előadást.
Itt üdvözölte az ünnepeltet a cserkészszervező testületek és a szülők nevében Dr. Névery János is. Igen érdekes, nagy figyelemmel kisért előadást tartott az összejövetelen Dr. Major Dezső orsz. ügyvezető elnök. Az összejövetelen az öreg cserkészek teát és szendvicset szolgáltak fel.
A lélekemelő mozzanatokban bővelkedő cserkésznap a késő esti órákban ért véget.
- Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap
- Szabolcsi Hírlap (10. évfolyam, 1942-03-13 / 59. szám)
Báró Buttler Sándor
Hosszas szenvedés után, 77 éves korában, csütörtökön este örök álomra hunyta a szemét br. Buttler Sándor ny. huszárőrnagy, a Magyar Cserkészszövetség VI. kerületéhez tartozó szabolcsvármegyei cserkészszerv volt elnöke.
Amikor egy emberi élet végéhez érünk, önkéntelenül keressük azokat az értékeket, amelyek az elhunytnak az életében jelentkeztek. És vannak emberek, akiknél nem kell keresni az értékeket, mert csakis azok jelentkeznek.
Ilyen ember volt báró Buttler Sándor. Volt egy nagy jellembeli tulajdonsága, amely egész életét determinálta. Ez pedig feltétel nélkül való, megalkuvást nem ismerő, izzó magyarsága, fajának és nemzetének fenntartás nélkül való szeretete volt.
A mi korosztályunk még látta őt huszárkapitányi egyenruhában s nagyon jól tudtuk azt is, hogy a huszáregyenruhának díszes aranyos sujtása alatt még aranylóbb szív dobogott, szív, amely kettőnek élt, házának és hazájának. Lehetett-e boldogabb, békésebb családi hajlékot találni annál a hajléknál, amelyet ő mondhatott magáénak? Aligha hisszük.
És lehetett-e nálánál keményebb magyar embert találni, nem ma, hanem akkor, amikor a magyarságért való kiállás kissé talán kuruckodásnak is tűnt fel?
Nem, nála nem a politikai fordulás, nála nem divat és nem is kuruckodás volt a magyarsága, hanem élet, amelyért minden áldozatra készen állott.
És amikor ezért a magyarságért lelki válságon kellett keresztülmennie, a válság kemény magyarsága javára oldódott meg. Akkor pedig visszavonult kis családja körébe, ahol hűséges hitvestárs jósága, két melegszívű gyermek szeretete tette számára széppé az életet.
És volt még valami, ami hozzátartozik báró Buttler Sándor életéhez. De ez a valami is magyarságából fakadt. Amikor a világháború után összetört a nemzet és vagy csüggedten, vagy szólamokban hangoskodva várták a jobb jövő fordulását, báró Buttler Sándor ismét megtalálta az utat arra, hogy hogyan lehet igazán szolgálni a nemzet érdekeit.
Az újjáalakuló magyar cserkészet élére állt vármegyénkben és az ifjak lelkébe ő öntött ifjúi lelkesedést, tüzét. Bizonyságtevője volt annak a gondolatnak, hogy nem az évek száma teszi ifjúvá, vagy öreggé az embert, hanem a sokszor törékeny testben lakozó nagy lélek. Bizony tőle tanultunk mi és tanultak a gondjainkra bízott ifjak fiatalságot, életvidámságot, fegyelmezettséget, nemzetszolgálatot.
És tette mindezt úgy, hogy érte sohasem kért elismerést, sőt maga volt az, aki minden köszönetet elhárított. Csak egyet fogadott el, amit maga is nyújtott másoknak, szeretetet. És ezt megkapta a fiúk meleg, ragyogó szeméből, megkapta a munkatársai bizalmából.
Báró Buttler Sándor 1865-ben született Balassagyarmaton. A mödlingi katonai akadémia elvégzése után egy évig a négyes huszároknál, majd utána a nyíregyházi tizennégyes huszároknál szolgált. A világháború alatt reaktiválták s mint őrnagy a palánkai csikótelep parancsnoka volt 1917. évig.
Akkor végleg megvált pályájától s azóta itt élt körünkben. Hitvestársával, szolnoki Jármy Eufémiával 47 éven át élt a legboldogabb házaséletben. Elhunytát két leánya s veje, vitéz dr. Lázár Ferenc, Szabolcsvármegye főjegyzője, de velük együtt ennek a városnak minden magyar érzésű polgára és a magyar cserkészet is őszintén gyászolja.
Temetése szombaton délután fél 5 órakor lesz a Vay Ádám utca 59 szám alatti gyászházból az evangélikus vallás szertartása szerint. Az elhunytat utolsó akaratához híven cserkészegyenruhájában temetik el.
Utolsó kívánságai között szerepelt az is, hogy koszorút ne helyezzenek koporsójára, aki mégis azzal akarná leróni kegyeletét, az a koszorúra szánt összeget fordítsa a szabolcsvármegyei cserkészek részére.
