Borászati Lapok – 46. évfolyam – 1914-05-10 / 19. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy-szőlőtelep, Szabolcs m. (Putsch Gyula tudósítása.) Máj. 3. Daczára a kedvezőtlen ködös télnek, a szőlő jól fakadt. Május 3-án reggel 2 órakor a hőmérséklete -3°-ra sülyedt. A fagy a szőlőben mintegy 40% kárt tett és különösen a későbben fakadó kövidinka termését semmisítette meg. A peronospora elleni védekezést még e héten kezdjük meg. Telepünkön kötelezővé tettük az iloncza elleni védekezést — amit vitorlacsípéssel és sodrott levelek szedésével és a szőlőmoly elleni védekezést —, amit Jablonowski szisztémája szerint a fürtnél nikotinszulfáttal, duplex szóró által való permetezéssel hajtunk végre. Összes boraink már kereskedőkézben vannak és azokat 50—60 K.-ért árulják.
Borászati Lapok – 50. évfolyam – 1918-06-23 / 25. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Nagyvárad, Bihar m. (Dr. Zinner Samu tudósítása.) Juni. 13-án. . . . Sóstóhegyen, valamint általában Szabolcs megyében a fagy okozta kár igen különböző, lapos helyeken néhány helyen majdnem teljes kár van, másutt, kivált a partos helyeken úgyszólván semmi kár nincs. Nálam a lentebb fekvő rizling majdnem teljesen elpusztult, a gyönyörű termést igérő ezerjónak mintegy 70%-a, míg a magasabban fekvő nagyburgundi, a chasellas s a déli oldalon kissé magasabb helyen ültetett rizlingben a fagykár körülbelül 30%-ra tehető. Érdekes, hogy annak a szőlőnek a termése, melynek venyigéje a földön feküdt, ugy szólván teljesen megmaradt s igy az, aki kötözés munkáját későn végezte jobban járt, az ezerjóban néhány sor termését a közeli gyümölcsfák óvták meg fagytól. A tengeri, paszuly, burgonyában a kár szintén jelentékeny, de úgy látszik, hogy jobb időjárás folytán ezekben a kár jelentékenyen csökkenni fog.
Borászati Lapok – 50. évfolyam – 1918-11-03 / 44. sz.
TUDÓDÍTÁSOK. Nagyvárad. (Dr. Zinner Samu tudósitása.) Október 23. . . . Szabolcs megyében, Sóstóhegyen szőlőimben a szüret még folyik, az eredmény mennyiségileg a múltévi mögött messze elmarad, a minőség az Ezerjónál 17—18 fok, a múlt héten szűrt csemegeszőlőnél 20 fok, a múlt héten szűrt Burgundinál 21 fok czukortartalommal bír, a jövő hétre maradt vagy 20 hektoliter burgundi vörös valószínűleg még nagyobb czukortartalmat fog föltüntetni. Az urasági fajszőlők mustjáért 3—3*50 K.-t adnak, mig ellenben a parasztborok 1 K.-ért is eladattak és pedig főleg hordóhiány folytán, nem mintha általában hordóhiány volna, hanem a szüretkor megszorult kisgazdák hirtelenében nem tudtak hordóhoz jutni! A sóstói telepen kereskedő jelenleg nincs, úgyszólván az egész termés még eladatlan. Jól jártak azok, kik báró Buttler Sándor hegyközségi elnök tanácsát: „későn szüretelni" követték, mert a kedvező időjárás folytán azok a szőlőfajok, melyek nem rothadtak, sokat nyertek cukortartalom és ízben, habár mennyiségleg csökkent az eredmény. A késői szüretelésnek köszönhetem, hogy mintegy 40 hl. Burgundi vörösborom a múltévi minőséget el fogja érni. A munkáshiány nagy, mert a krumpliszedés, kukoriczatörés még folyamatban van s egyes községekben a spanyol betegség nagy mérvben föllépett.
Borászati Lapok – 54. évfolyam – 1922-10-19 / 42. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (dr. Zinner Samu tudósitása.) Okt. 14. A rossz időjárás következtében Nyíregyházán és vidékén általában korábban kezdték meg a szüretet. Sóstón és Sóstóhegyen a szüret a múlt héten kezdődött és valószínűleg csak novemberben lesz befejezve. Napszámos kevés van, mert krumpliásás, tengeritörés is folyamatban van; napszámbér 200 K.-tól 400 koronáig emelkedik. Az időjárás két nap óta megenyhült. A must mennyisége általában lényegesen kisebb, mint a múlt évi; a minőség jól kezelt szőlőkben, ahol a szürettel nem siettek, a várakozást felülmúlja. Nálam az Ezerjó klosterneuburgi fokmérőn 19, a Rizling 20 fokot mutat s a Burgundi, véleményem szerint, még ennél is nagyobb czukortartalmú lesz. Vevők még eddig nem jelentkeztek Budapestről, csak kényszereladások történtek 45 házban.
Borászati Lapok – 54. évfolyam – 1922-10-26 / 43. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Dr. Zinner Samu tudósítása). Okt. 20. Legutóbbi jelentésem óta az időjárás némileg változott, néhány derült nap a szőlő minőségét lényegesen megjavította. Amily mértékben apad a mustmennyiség, olyan mértékben emelkednek a munkabérek. A szüreti költség a békebeli költségeknek körülbelül 600—700-szorosára rúg, mig a must ára a békebeli ár 100—200-szorosának felel meg s igy minden valószínűség szerint a must ára lényegesen emelkedni fog, annál is inkább, mert kétségtelen, hogy a külföld jobb minőségű borainkat jó valutájával magas áron fogja vásárolni. (?) Reméljük, hogy a kormánynak sikerülni fog a ker.szerződésekkel a borexportot előmozdítani. Rizlingmustomért e napokban 60 K.-t, burgundiért 75 K.-t kínáltak.
Borászati Lapok – 55. évfolyam – 1923-01-04 / 1. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Hegyközségi elnökség tud.) Decz. 22. A Hegyközség szőlői (kb. 1000 hold) felerészben fedetlenül maradtak, minek oka korán beállott, állandó jellegű fagy és tartós hó volt. Ugyanez megakasztótta a további szőlőmunkálatokat is. Az istállótrágya most még megfizethetetlen, úgyhogy csak kevés birtokos tartja be a rendes turnustrágyázást. Műtrágyát még a nyár folyamán szerzett be, elegendő mennyiségben a Hegyközség. Napszámbérek felnőtteknél átlag 250 korona. A törköly kifőzése csak régi rendszerű kisüstön történik, mivel a pénzügyminisztérium a Hegyközségnek központi szeszfőzdére vonatkozó kérvényét elutasította. 1 métermázsa törköly átlag 3 abszolut liter szeszt ad. A telepen levő borok átlag 10 — ll°-osak. A fejtés már megkezdődött. Eladások még alig történtek. Egyes kisebb tételek azonban az idei borból belfogyasztásra már elkeltek 75—80 s újabban 95 K-ás árban seprővel. A birtokosok eladás tekintetében általában tartózkodóak. A MSzOE nagygyűlése után a hangulat bizakodó. Tavalyi borból csak nagyon kis mennyiségben vannak készletek.
Borászati Lapok – 55. évfolyam – 1923-03-15 / 11. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, (Hegyközség elnökségének tud.) márcz. 5. A tél már végefelé közeledik, de csak elvétve látni egy pár szőlőben, hogy trágyázási munkálatok folynának. Tekintve azt, hogy a tavalyi termés még úgyszólván mindenütt eladatlan, a birtokosoknak nincs pénzük és igy a szőlők ezidén trágyázatlanul maradnak. Más években eddig már régen beszerzett — miveléshez szükséges — anyagok, mint raffia, gálicz, karó, mész stb. megvásárlására sem gondoltak eddig a szőlősgazdák. Általában a kormány érdektelensége folytán nagy lehangoltság uralkodik a birtokosok körében. Sokan a szakmányrendszerre térnek át, sőt olyanok is vannak, kik feles mivelés gondolatával foglalkoznak, ez nemcsak visszafejlődést, hanem az intenzív mivelés végét jelenti. Ez a szomorú tény az odafönt annyira hangoztatott ,többtermelés" jelszóval szemben. Kereskedők vásárolnának, de nincs pénzük, mert pénzszűke van és ezen állítólag mesterséges pénzszűke megakasztja a szőlőművelést, mire végeredményben az állam fog ráfizetni A szőlő eddig jól áttelelt, daczára annak, hogy egy jó része fedetlen. Bor ára 85 — 100 K. de csak elvétve történik egész kis tételekben kötés. Vevők rendszerint vendéglősök. Summások havi 20—30 ezer korona bért követelnek. Egy magyar hold szőlő megmivelése, mai árakat véve alapul, 150,000 koronába fog jönni.
Borászati Lapok – 55. évfolyam – 1923-04-01 / 13-14. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (birtokosok tudósítása.) Márcz. 23. Más pénzügyminisztert! — hangzik az általános óhaj az elkeseredett szőlőbirtokosok körében, sőt mi, akik Kállay pénzügyminiszter hazájában a homokot lekötöttük — akik nem kis fáradsággal Nyíregyházán képviselővé választottuk —, mi is kénytelenek vagyunk más pénzügyminisztert kívánni, annál is inkább, mert Kállayra itthon lesz szükségünk, hogy megmutassa a szabolcsi futóhomokban hogyan lehet búzát termelni! Kállay pénzügyminiszter úr azon óhaja, hogy a szőlőterületek megsemmisüljenek, előbb fog bekövetkezni, mintsem gondolná. Az állam által 25 évvel ezelőtt telepített és eddig a lehető legintenzívebben kezelt kb. 1000 holdas Sóstó hegyközségben a gyors pusztulás jelei mutatkoznak. A birtokosok nagyrésze (mert boraik nincsenek eladva s arra kölcsönt nem kapnak) felesbe, sőt kétharmadba adják szőlőjüket, ami a rablógazdaság kezdetét jelenti, amely a tőkét pár év múlva tönkreteszi. Sokan hozzá sem fognak a műveléshez, tehát eredményre sem számíthatnak s igy megszűnik a szőlő adóalany lenni. A jövőt nem látjuk, de lehet, hogy pár év múlva az ezelőtt virágzó sóstói szőlődombokra a kótaji gulyát fogják behajítani, hogy a futóhomok kopár buczkáin legeljen. Ez a pénzügyminiszter úr több termelési programmja. A mivelés alatt álló szőlőkben a nyitást megkezdték. A le nem takart szemek az aljakban úgyszólván mind megvakultak, így nagy termést ez idén — még ha más csapás nem is sújtja a szőlőt — nem várhatunk. Borok eladatlanok, kis tételekben, vendéglősök vásárolnak 85—100 K.-ért. Munkásoknak 300 K.-t fizetünk, a mezőgazdasági munka megkezdésével a napszámok előreláthatólag nagyon fel fognak emelkedni. A törkölyt eddig nagy áldozattal egyesületi kisüstön főztük ki, a további főzést azonban kénytelenek leszünk beszüntetni, mert 501 K. adó és 850 K. szeszár mellett nem érdemes főzni.
Borászati Lapok – 55. évfolyam – 1923-04-19 / 16. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Hegyközségi elnökség tudósítása.) Ápr. 14. A más években ilyenkor dalolástól hangos szőlődombokon még alig látni munkást. Sok szőlő még a téli állapotban van, gazdája várja az állami kölcsönt, melyet állítólag e hó 18-án folyósítanak. Mint lelkiismeretes szőlősgazdának, természetesen első dolga lesz, mihelyst a pénzt megkapja, hogy a szükséges gáliczot (valószínűleg 800 K.-ért) beszerezze, amit egy hónappal ezelőtt az államtól 360 K.-ért azért nem tudott megvenni, mert nem volt pénze. Ha azután a kölcsönből, feltéve hogy megkapja, holdankint 40,000 K.-t, még megveszi a raffiát, meszel, megjavíttatja a gépeit, alig marad annyira, amibe a szőlő nyitása és metszése került. A többi munka esetleg kitelik, ha eladja a bort mai 85 K.-s árban. Ha az ilyen szerencsés szőlősgazda, aki a kölcsönt is megkapja, a borát is eladja, könyveit revideálja, rájön, hogy holdanként 40,000 K. 20%-os tartozással zár. Vannak szőlőbirtokosok, akik a konjunktúra világában jobban kiismerik magukat, azok nem vágják ugyan ki szőlőtőkéiket, de az idén kopaszra metszenek. Így a tőke is pihen, a művelés is sokkal kevesebbe kerül. Jövőre erősebb vesszőjük lesz és nem fizetnek rá többet, mint a termelő gazda, sőt ellenkezőleg az adókat megtakarítják. Ez azonban semmi esetre sem mondható több termelésnek. A zürichi 20-as K. mellett a borokat vásárolták 85 K.-ért és ki is fizették a vételárat, most a 12-es kurzusnál veszik ugyan a borokat 85 K.-ért, de nem tudnak fizetni, csak hónapok múlva. A telepen nagyon sok szőlő fedetlen volt, ezen szőlők úgyszólván összes szemei, különösen az aljakban megvakultak, úgyhogy ezidén itt még közepes átlagtermés sem várható. Húsvét vasárnapjáról hétfőre —8° R, és az ezt követő napokon kisebb éjjeli fagyok voltak, melyek azonban nem ártottak még a gyümölcsfáknak sem, mert még a mandula sem virágzott. A mezőgazdasági hüvelyesek közül egyedül a mák fagyott le. A napszámbérek egyelőre 400 K. Április 15-én beállanak a hónaposok, járandóságuk 1 q rozs, 3 kg. szalonna és 7000 K.
Borászati Lapok – 55. évfolyam – 1923-05-19 / 20-21. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Hegyközség elnökségének jelentése). Május 10. Daczára a jelenlegi siralmas helyzetnek, amidőn a tavaszi borok még a termelő pinczéjében vannak, amidőn egyes kormánytényezők kijelentése szerint a jövő semmi reményre sem jogosít fel, sem borexportra, sem szőlőkölcsönre nincs kilátás, mégis örül a szőlősgazda, mert szépen fakad a szőlő. Ezen szépen mutatkozó termést képes a szőlősgazda a legnagyobb áldozattal, más értékeinek eladása által is megmenteni. Még a munkás is, ki ma, természetét egyáltalában meg nem értő elemek befolyása alatt áll, a szőlőben olcsóbban dolgozik, (napi 300—400 K.) mint máshol, miután ösztönszerűen érzi ezen művelési ág elnyomottságát. És ezt az ősidők óta generácziók és néprétegek vérébe ment művelési ágat akarja mostani pénzügyminiszterünk egy kijelentéssel, egy ideges gesztussal eltörölni — akkor itt is csalódás fogja érni — még sokáig fognak szőlőtőkéink virítani, amikor Kállay pénzügyminiszterrel már régen nem fognak beszélni. A telepen a szőlő teljes fakadásban van, a metszés, szálvessző kötözési munkálatok el vannak végezve és folyik az első kapálás. Az aljakban a szemek rosszak, de ezt idejében felismertük és eszerint folyt a metszés is. A dombokon és lejtőkön a szőlő nagyon szépen fakad. A moly nagymértékben fellépett és az első rajzást úgyszólván befejezte. A rovartani állomás vezetője Bakó Gábor úr, ki személyesen itt volt és tapasztalatai alapján a helyszínen adta ki utasításait, amelyek értelmében a a telep minden szőlőjében a hegyközség elnöksége a mezőrendőri törvény alapján elrendelte a thanatonnal és nikotinszulfáttal való kötelező védekezését. Bakó Gábor úr egyúttal beállított egy thanollal (Chinoin gyógyszer és vegyészeti gyár gyártmánya Újpest) való kísérletet. Bár árakat egyáltalán nem lehet említeni, mert sem kereslet, sem kínálat nincs. A törkölyfőzés az újabb adóemelés után teljesen megszűnt, a birtokosok az eddig elvermelve tartott törkölyüket komposztkészítéshez használják, így az állam elesik egy nagy összeget kitevő adótól, ami természetesen szintén a jelenlegi pénzügyi politikánk rovására írandó. Dr. Miklós Aladár úrnak a Borászati Lapok május 10-iki számában közzétett nyílt levelével teljesen egyetértünk és tömören mögötte állunk.
Nyírvidék - 45. évfolyam - 1924-02-06 / 30. sz.
Negyedszázados évforduló. Orosz Kálmán a sóstóhegyi szőlőtelepen immár huszonöt esztendeje, hogy értékes kulturmunkát teljesít mint felügyelő. Ennek alkalmából ismerősei, barátai elhalmozták jókivánataikkal s kedves családias ünnepeltetésben részesítették f. évi február 3-án.
Borászati Lapok – 57. évfolyam – 1925-07-09 / 28. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (br. Buttler Sándor hegyközségi elnök tudósítása.) Jun. 29. Szőlősgazdáink az elmúlt tél folyamán sokkal nagyobb intenzivitással készítették elő a szőlő idei megmivelését, mint az előbbi évek folyamán. Nagy anyagi áldozatok árán, Szerencs vidékéről istállótrágyát hozattak s közel harmadfélszázezer karót vásároltak részint Cseh-Szlovákiában, részben hazai uradalmaktól. Ősszel és télen, sőt tavasszal is igen sokan jelentős területeket műtrágyáztak meg. Az elmondottakból láthatja minden hozzáértő, miszerint itt igenis közel járunk a békenívóhoz s a gazdák törekvését különösen akkor fogja méltányolni tudni, ha eláruljuk, hogy itt minden mázsa trágya, minden karó messze földről, száz és száz kilométer távolságról vasúton jön, ami a mai aranyparitáson felüli tarifa mellett, igazán meggondolandó áldozatokat jelent. A befektetési kedvet nagyban fokozták a kedvező kilátások, mert úgy a takart, mint fedetlen szemek jól teleltek és egészségeseknek látszottak. Az első csalódást mindjárt a fakadás okozta. A szálvesszőkön a szemek vagy egyáltalán nem, vagy csak elkésve fakadtak, annak ellenére, hogy igazán jóknak mutatkoztak. Sajnos, jelenleg a szálvesszőkön lévő kevés fürt jórészt csenevész. Áll ez különösen a rizlingnél. A virágzás már május végén kezdődött s még mindig tart! Oka ennek a felette kedvezőtlen időjárás, az állandóan viharos szél, örökös eső, ami miatt a csemege, rizling és kövidinka rosszul virágzott és rosszul virágzik és hellyelközzel már termését is elrúgja! A rossz virágzás okozta kár az eredeti termés mintegy 25%-a. A szőlőmoly rajzása jelentéktelen volt. Ma azonban sok szőlőben szemmel láthatóan jelentékeny a molyhernyó s igy minden elkésett védekezés ellenére, alighanem molykárral is számolnunk kell az idén. F. hó 9-én, előzetes ködök után fellépett a peronospora, mely dacára a kétszeri permetezésnek, átterjedt a fürtökre is. A veszedelmet intenzív munkával s uzsoraáron beszerzett rézgáliccal sikerült lokalizálni. Június 24—25-én nagy köd után, a már átlagban háromszor lepermetezett és kétszer kénporozott szőlőket újra megtámadta a peronospora s ezúttal egyes táblák összes fürtjeit is kikezdte. A kár még fel nem becsülhető, hiszen a baj még egyre terjedőben van s a védekezés a napok óta szakadó esőben vagy lehetetlen, vagy pedig illuzórius. A vérmes remények mindenesetre alább szálltak, elannyira, hogy a legtöbb birtokos tavalyi borát, melyért ma itt 500—550 K.-t ígérnek Malligandfokonkint, elpincézi abban a reményben, hogy rendes s a mainál sokkal nagyobb árát jövőre bizonyosan megkapják, különösen ha a kereskedőknek jóminőségű borra lesz szükségük. A munkásviszonyok általában kielégítők.
Borászati Lapok – 59. évfolyam – 1927-02-12 / 7. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Takács János tud.) Febr. 6. A folyó évi telünk ezidőszerint a szőlőtő telelésére eléggé kedvező, a jó erős tőkén beérett vesszőkön semmi fagyás nem észlelhető, azonban vannak egyes helyek, ahol sikertelen permetezés miatt a vesszők hiányosan értek be, ezeknek a vesszőit ez a gyenge tél tönkretette még a fedés alatt is. A szőlőkben jelenleg a trágyázási munka folytatódik, ahol még elmaradt. Vidékünkön bőven lehet istállótrágyát szerezni, általában ezt használják. Műtrágyázással nem dolgoznak. Kevés a szakismeret. Az enyhébb időkben helyenkint a buzgóbb szőlősgazda a gyümölcsfáit tisztogatja és nyeseti, azonban még igen sok maradi gazda szegény gyümölcsfáinkat vadonnövő erdőnek nézi és türi mohosodását, elbokrosodását. Magára hagyatva élnek szegény áldott fáink. Napszámos kevés, általában szakmányban dolgoztatnak. A borárak minőség szerint literenkint 1 pengőtől fokozatosan 1*50 pengőig. A borok eladásával igen tartózkodnak. Jobb árakra várnak.
Borászati Lapok – 59. évfolyam – 1927-07-09 / 28. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (T. J. tud.) Jul. 4. Szőlőink a fagyást követő gyakori sok csapadékos idő után rohamos fejlődésnek kezdtek indulni úgyannyira, hogy a fagyás utáni kezdő permetezéstől folyton permetezni kellett. Az új hajtáson a levél még alig fejlődött ki, már fertőzve volt. Sok helyen négyszer-ötször permeteztek, mégis nyomai van a peronosporának. Ezidőszerint még csak a leveleken találunk, a fürtök mentve vannak. Jó erősen trágyázott szőlőket már csonkázzák, a karón túl 1 méteres a hajtásuk, miután a permetanyag takarékossága és a munka könnyebb végzése véget ért. A szőlőtermés ez időszerint rossz. Az elfagyott szőlőkben semmi termés nincs, azonban a gyengén fagyott helyeken igen szép közepes termésünk van. Jó erőben levő szőlőkben 10—15 hektós termést remélhetünk. Napszám férfiaknak 2 pengő 40 fillér, nőknek 2 pengő. Napszámost nehezen lehet kapni. A szőlőhegységben általában szakmányosokkal és summás munkásokkal végeztetik a munkát.
Borászati Lapok – 59. évfolyam – 1927-08-20 / 34. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Pethő Ferenc tud.) Aug. 14. A szőlők a kétszeres májusi fagyot elég jól kiheverték, a rendszeresen kezelt szőlőkben, amennyiben erőteljes hajtásokat neveltek és igy, bár ez évben termést nem hoztak (kivéve némely igen bőtermő fajtát, pl. telepünkön egy kis tábla izsáki sárfehér, majd minden tőkén hozott néhány fürtöt a fagy után), a jövő évi termés biztosítva van. Termés ez évben, sajnos, majdnem semmi sem lesz ; telepünkön pl. holdankint nem igen lesz több 2 (kettő) hektoliternél. Ez bizony alig jön számításba azok mellett az óriási kiadások mellett, amibe ez évben — különösen telepünkön — a szőlő fenntartása került. Miután a kezelésem alatt levő szőlőtelepet az előző években állandóan évről-évre tönkretette a peronospora, az így nagymértékben fertőzött szőlőt ez évben csak a legfokozottabb és költséges védekezéssel tudtuk megmenteni. A nagymértékű tavaszi fagy következtében a peronosporával szemben még fokozottabban érzékeny szőlőben már június elején nagymértékben fellépett a peronospora, dacára a már kétszeri permetezésnek. A peronospora fejlődésére és további terjedésére az idjárás rendkívül kedvező volt, mert környékünkön az egész június hónapban, bár nem nagy, de rendkívül gyakori eső volt és reggelenkint egy esővel felérő nagy harmatok. Ennek dacára sikerült úgy a lombozatot, mint a fagytól megmaradt csekély termést is megmenteni, hat- és egyes részeken hétszeri permetezéssel (1/3—2 %-os bordós lével) és három-négyszeri porozással (rézmészpor és rézkénporral). Egy táblán kísérleteztem Nosprasennal és az eredmény az, hogy a vele permetezett táblán nagyobb kárt tett a lombozatban a peronospora, mint a mellette levő ugyanazon fajta és mindig vele egyidőben bordói lével permetezett táblán. Ilonca és moly ellen Urániazöldet használtam bordói lébe keverve, jó eredménnyel, azonban azt tapasztaltam, hogy bár az utasítás szerint előírt mennyiségű meszet is adtam hozzá, mégis perzselt, különösen a Chasselas-t. Ugyanezt tapasztaltam a vele permetezett gyümölcsfáknál is. Telepünkön ezidőszerint a szüret előtti utolsó munka, az érés alá való kapálás folyik.
Borászati Lapok – 59. évfolyam – 1927-08-27 / 35. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs megye. (Takács J. tud.) Aug. 20. Julius közepétől augusztus közepéig igen meleg időnk volt, közben kevés, de kiadó a jó esőkkel, amely a szőlők fejlődésére — ugy vesszőre, mint fürtökre — jó hatásnal volt. A fürtök duzzadt, kövér fejlődésben vannak. A juliusi peronoapora a nagy hőségtől megállott, ez évben a peronoaporától a szőleinket sikerült megvédeni. Kisgazdák 8—9-szer ia permeteztek erősen. A kezelésem alatti szőlőt a fagyás után négyszer permeteztem, mindig 1 %-kal, jó eredménnyel. Szőlőm üde zöld, mint aki 8-szor permetezett. A fürtök virágzás után egyszer voltak rézkén porozva. Egészségesek. Megjegyzem ezen munka alapon hozzáértéssel végeztetett. A termés váltakozó jó. Magas fekvésű szőlőkben 10—20 hl-ig, alacsony, völgyes helyeken 2—5 hl-ig, de vannak helyek, hol semmi termés nincs. Ez évben a szőlő nyári munkái igen nehezen haladtak. Különösen a sok előzésbeli permetezés, valamint a szőlő folytonos hónaljazása. A kapálást előregyomlálással lehetett végezni, amely miatt 25—30 %-kal több munkát vett igénybe. A napszámok : férfi 2 pengő, nő 1 pengő 50 fillér. Hegyközségben több szőlő eladó. Holdja 1500— 2000 pengő közt.
Borászati Lapok – 60. évfolyam – 1928-02-18 / 8. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Takács János tud.) Febr. 12. A múlt év december elejétől a mai napig tartó, hosszú fagyos és közben sokszor előforduló bajok. Tehát itt is bebizonyult, hogy elengedhetetlen a szőlőknek télire való befedése. Érdekes jelenség, hogy egyes tőkék vesszői és a vesszőn a rügyek, egy és ugyanazon tőkénél, az északi oldalak vannak elfagyva, a déli oldalán meg ugyanazon vesszőnek üde zöld ugy a fás része, mint rajta a rügyek. Ezek a jelenségek figyelmeztetnek bennünket, hogy a metszésnél nagy körültekintéssel és óvatossággal járjunk el, nehogy éppen azokat a vesszőket hagyjuk meg csapnak, amelyek elfagytak, vagy a rügy nem jó rajtuk s talán éppen az ép rüggyel bírókat meg levágjuk, bár ha a tőkén való elhelyezkedésük megfelelőbb volna is. Gyümölcsösökben a gyümölcsfák tisztogatása, mezőgazdaságban a trágyahordás van folyamatban. Az őszi vetések nagyon szépek. Bárcsak jó termés lenne, hogy a súlyos gazdasági betegségeket némileg orvosolni lehetne. Boreladások ezidőszerint nem történtek.
Borászati Lapok – 60. évfolyam – 1928-04-28 / 17. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Takács János tud.) Ápr. 23. Az időjárás április 10-től igen kedvezőtlen a szőlő vegetációjára. Ápril. 13-án havas-jeges esőnk volt. Utáni napokon többször dér is lett. A szőlővessző telelése, a befedett tőkék elég jó fakadnak, azonban a fedetlen tőke és a fedettnek kiálló rügyei. 60—70%-ig elpusztult, a téli ólmos fagyos idő miatt. Nálunk ezideig a szőlő fakadása igen lassan indult, ami előnye volt — a deres időktőli mentességtől , hogy kárt nem szenvedtek a szőlőink a késői fajok most kezdenek duzzadni. A szőlőmetszés folyamatban van, sok helyütt zöldmetszést fognak eszközölni, miután jobban lehet látni, mit hagyhatunk meg. Ha még a májusi pongrác napja megtalál kímélni, úgy elég jó közepes termésre van reményünk. A napszámbérelt férfi 1*80 P, nő 1*60 P munkáshiány nem volt, csak borvevő hiányzik.
Borászati Lapok – 60. évfolyam – 1928-05-26 / 21. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Takács János tud.) Máj. 17. A szőlőinkre a tavaszi vegetáció sem az áprilisi, sem a májusi nem volt kedvező. Igen vissza van maradva a fejlődéseiben, ami van fakadás, az is fele része meddő hajtás, ráadásul a folyton tartó tavaszi hideg idők káros volt szőlőinkre. Április 20—21-én két éjjel erős derünk már gyenge korában tizedelte a fakadást, a hátramaradt félelmes Pongrác ideje nem kimért meg, mert május 11—12 — 13 éjjeleken erős dér és fagy volt, amely a völgyes és egész nyílt sík szőlőkön 70—80% kárt tett. Azonban magasabb, sőt egész jó hegybuckán 4—5% kár van csak azon is, amely egész gyenge fakadásba volt. A hegyközségünkben buzgón védekeztünk minden éjjel füstöléssel s ez elég jó eredményt mutatott a dér ellen védett, de már a fagyos helyen nem használt. A tavalyi fagyáshoz arányítva, az idei tűrhető, mert mégis 80% zölden virít szőlőnkön , ha így marad további baj nélkül közepes termésre van kilátásunk. Gyümölcs mindenhol kevés lesz. Napszám: férfi 2 P., női 1*60 P. Borkereslet gyengén van. Különben sem sok bor van a termelő kezében.
Borászati Lapok – 60. évfolyam – 1928-08-25 / 34. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Takács János tud.) Aug. 20. Az időjárás július és augusztus havában elég kedvező volt a szőlőkre, minden héten volt egy kevés eső, ami a szőlőkre eléggé megfelelt. Az idén a szőlők vesszője dúsan dolgozott, fürtök nagyok, kövérek. Peronospora csak szórványosan, a lapályfekvés részeken mutatkozott gyéren, én háromszori permetezéssel is ment vagyok, a dinka szőlőt és chaslat, rizlinget ötször permeteztük, egyéb betegségek nem voltak. A gyümölcstermés kevés, alma és szilva van, de viharos, erős szelek túlnyomóan leverték. A szőlőtermésünk a tavalyihoz aránylag sokkal kedvezőbb, várunk holdanként 15 — 25 hektóig. Nálunk a rizlingen az idén igen kevés termés van, azonban dinkán és ezerjón bőségesen van. A szőlőkben mindenütt a nyári munka befejezést nyert, most már csak a jó szüretelést várjuk. Napszámviszony: Férfi 2P., nő 1*60 P. Boreladásról gyéren hallani, egynéhány szőlősgazda szerencsésen eladta már borait, hektóját 70—80 pengő közt.
Borászati Lapok – 62. évfolyam – 1930-05-10 / 19. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Takács József tud.) Máj. 6. Az időjárás a szőlő nyitásakor nagyon kedvező volt, gyakori jó kiadós esők után májusi jó meleg idővel, a vegetáció rohamosan megindult. A szőlő növésében már a 3—4-ik levelét hozza. Alig, hogy a tavaszi munkálatokat befejeztük, már a permetezéshez kezdeni kell. Sóstóhegyen a szőlő állapota a múlt évi katasztrofális fagy által 50—70%-a elpusztult — nagy és óriási veszteséggel — küzdve tartjuk fenn szőlőinket. Birtokosaink a jobb kezekben levő szőlőket újra betelepítették, de mind általában kiszedett régi tőkék átültetésével, ami pedig nem sok reményt fűz az életképességéhez. A szőlőmunkások százával kínálkoznak, de kevés munkást alkalmazhatnak a kipusztult szőlőkben. Férfinapszám 1*80, női 1*20. Ami kevés bor termett, az házilag majd mind el lett adva a húsvéti ünnepekre 45— 50 fillérjével helyben. Még a kis szőlősgazdának is bort kellett venni, mert szőlője van, de bora nincs.
Borászati Lapok – 62. évfolyam – 1930-05-31 / 22. sz.
TUDÓSÍTÁSOK. Sóstóhegy, Szabolcs m. (Takács János tud.) Máj. 28. Az egész május hóban igen hideg szeles szeszélyes időnk volt. Május 3-án, gyenge dér a korai babot, dinyét megsárgitotta. Május 23-án óriási köd volt, igy az első permetezést elvégezte. 23-tól minden nap esőzés van. A fagyosszentektől mentve vagyunk, most már csak a jeges esőktől szabaduljunk közepes termés mellett. A múlt évi téli fagy által megmaradt szőlők vesszőhozamra igen dúsak, de kevés termést mutatnak. Új ültetésekre igen kedvezett a bőséges esős idő. Napszámbér férfi 2 pengő, női 1*50. Bor még van néhány jobb gazdánál, ára 40—45 fillér literje.
Borászati Lapok – 71. évfolyam – 1939.08.19 / 34. sz.
Nyíregyháza. (Dr. Karner Gyula jelentése.) F. hó 6-án éjjel városunkban és a mellette lévő Sóstóhegy szőlőtelepen oly hatalmas, 5 perces jég vonult el, hogy szüretelni nem igen lehet. Helyenkint 100%-os akár, lecsupaszított, felhasogatott vesszők, felhasított kérgű gyümölcsfák, a termés a földön összepüfölve. A borpiac változatlan.
