Featured

Erdélyi útibeszámoló

2012. november 2.-án háromnapos erdélyi kirándulásra indultunk. Úticélunk a székelyföldi Szentegyháza volt, ahol a Gyermekfilharmónia Alapítvány meghívására a velünk utazó gyerekekkel immár harmadik alkalommal vehettünk részt egy határainkon átívelő közös versenyen.

Utazásunkat igyekeztünk úgy megszervezni, hogy a mese- és versmondó-, valamint népdal éneklő versenyen való szereplésünk mellett legyen lehetőségünk "Erdélyország" nevezetességeit is megtekinteni. Első programunk Kalotaszentkirályon volt, ahol megtekintettük a 13. századi gótikus református vártemplomot. Megcsodálhattuk a szentélyt, a kazettás mennyezetet és a Mátyás harangot is.

A templommal átellenben egy méltóképpen átalakított paraszti csűrben vendéglátóink fogadást adtak számunkra. Szilva pálinka-, kávé-, mentatea- és pogácsa  kóstolgatása közben kalotaszegi népviseleti- és népművészeti bemutatóban gyönyörködhettünk.

Utunk következő állomása Korond volt, ahol egy órát sétálhattunk az út menti vásárban. Estére értünk Szentegyházára, ahol a hosszú utazásunk után foglalhattuk el szálláshelyünket. Vendéglátónk, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Alapítvány igazi vendégszeretetében volt részünk, mert a szívélyes fogadtatásunk után finom vacsorával vártak bennünket a Múzeum Szálló éttermében.

Vacsora a szentegyházi Múzeum Szállóban

 Vacsora a szentegyházi Múzeum Szállóban

Szombati napon, korai reggelink után indultunk el egész napos kirándulásunkra. Először Csíkország fővárosával, Csíkszeredával igyekeztünk megismerkedni. Kívül-belül megcsodáltuk a Makovecz Imre által tervezett Milleneumi templomot, majd idő hiányában tovább buszoztunk Csíksomlyóra. Első utunk a Csíksomlyói Kegytemplomba vezetett, majd felsétáltunk a híres nyeregbe, amely a székelység fontos szakrális eseményének, a Pünkösdi búcsúnak ad évszázadok óta nagyszerű helyszínt.

Makovecz Imre valóra vált álma...


Csíkszeredai Millenniumi Templom oltáránál...

Csíksomlyói Kegytemplomban...

"Barátok Feredőjénél"

Zarándok út kezdete...

Fent a nyeregben...

Csíksomlyó után következő megállóhelyünk a Nyerges-tetőn volt, mely a Háromszéki- és a Csíki medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között 895 m magasságban. Az 1848-49-es Szabadságharcban Tuzson János őrnagy és 200 főnyi székely katonája a Csíkszereda felé előrenyomuló többezres orosz hadtestet hősies helytállással próbálta megállítani itt. A sokszoros túlerőben lévő orosz sereg jóideig nem bírt a székelyekkel, így Tuzson János honvédei többször is visszaverték a túlerőben lévő orosz támadást.
Végül egy román pásztor a védők hátába vezette az ellenséget, mely végleg eldöntötte a csata kimenetelét.
Kányádi Sándor "Nyergestető" című versében így ír erről: "Végül csellel, árulással / délre körülvették őket, / meg nem adta magát székely, / mint a szálfák, kettétörtek. / Elámult az ellenség is / ekkora bátorság láttán, / zászlót hajtva temette el / a hősöket a hegy hátán."
 
Nyergestetői koszorúzás...
 

Kopjafás emlékpark bejárati székelykapuja
 
Emlékparkban
 

Sándor A. Attila fafaragó előadása a kopjafák szimbólum-rendszeréről
 
 
A kopjafás emlékhelyen hangzott el az a felvetés, hogy egyesületünk is állítson kopjafát a hősök tiszteletére, melyet jövő év augusztus 1.-én méltó megemlékezés keretében avatnánk fel. Nyergestetői programunk után indultuk szálláshelyünkre Szentegyházára, ahol finom vacsoránk elfogyasztása után készülhettünk erdélyi utazásunk fő célját jelentő esti gálaműsorra.
 

"Szentegyháza-Nyíregyháza Ciripelő" gálaest beszámolója külön híranyagként  itt tekinthető meg!

Vasárnap bőséges reggeli után indultunk haza. Hazautazásunk napjának programjába három megállót terveztünk. Első utunk a "Filisek" házához vezett, ahol a gyerekek mellett vállalkozó kedvű felnőtt utastársaink is kipróbálhatták a „Csűrka-land” elnevezésű kalandparkjukat. Kaladparkozásunk után fájó szívvel vettünk búcsút vendéglátóinktól, illendően megköszönve vendégül-látásunkat.
 
Elindultuk haza. Útközben Parajdon utastársaink lebuszozhattak a híres sóbányába. Utolsó programunk Marosvásárhelyen volt, ahol a Kultúrpalota csodálatos épületében Babicz András idegenvezetőnk kalauzolásával barangolhattunk.
 
 
(Cikkünk fényképei az Igrice Egyesület fotóarchívumából kerültek felhasználásra)

Ez a program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) Nemzeti Összetartozás kollégiumának támogatásával kerül megvalósításra.   

Igrice történelem